A Fejhallgató Szervizben egy hiánypótló szolgáltatást nyújtunk, vezetékes fejhallgatók és fülhallgatók javításával foglalkozunk.
A Szerviz Blogban a javításokat bemutató cikkeket olvashat.
A honlapon minden fontos információt megtalál szolgáltatásainkkal kapcsolatban.
A Shure SRH440 egy professzionális stúdió fejhallgató. Ezt a fejhallgatót azért hozták be javításra, mert a jobb oldala nem szólt. A fejpánton átmenő kábel belső vezetékei szakadtak el, ezért a javítás során kicseréltem a fejpánt kábelt.
Ez egy cserélhető kábeles fejhallgató. A hibakeresésnél először a főkábel alsó és felső csatlakozójának érintkezőit mértem egymáshoz képest a multiméter szakadásvizsgáló funkciójával. Az alsó csatlakozó egy 6.3 mm-es adapterrel ellátott szokványos 3.5 mm-es sztereó jack dugó, a felső csatlakozó egy 2.5 mm-es bajonettzáras jack dugó. A két csatlakozón az érintkezők sorrendje azonos. Egyik vezetékben sem volt szakadás.
Miután a főkábelben nem találtam hibát, eltávolítottam a fülpárnákat és szétszereltem a fejhallgató jobb oldalát. A szakadásvizsgálóval megállapítottam, hogy a jobb oldali hangszóró ép. Végül a fejhallgató bal oldalát is szétszereltem. A soron következő mérésekből kiderült, hogy a fejpánt kábel mindkét belső vezetéke elszakadt. Ez a kábel viszi át az audio jelet a főkábelből a jobb oldali hangszóróhoz.
A fejpánt kábel cseréjéhez a fejhallgató mindkét oldalát szét kell szerelni, illetve a fejpánt méretállító részénél található burkolati elemeket is le kell csavarozni. A fejpánt kábelt úgy a legegyszerűbb kicserélni, hogyha az új kábelt a régivel húzzuk keresztül a fejpánton. Ezt úgy tehetjük meg, hogyha összeforrasztjuk a két kábelt.
A kapcsolat űrlapon keresztül is kérhet előzetes árajánlatot, | Árajánlatkérés |
Javítás munkadíj: Fejpánt kábel csere fejhallgatón | 8.000 forint |
A fejhallgató kábelek gyakran megsérülnek, a kábel belső vezetékei érintkezési hibásak lesznek, majd teljesen elszakadnak. A legtöbb esetben a javítás szempontjából a szakadás pontos helyének meghatározása nem releváns, most viszont szeretnék bemutatni egy viszonylag egyszerű módszert a szakadás helyének kapacitásméréssel történő meghatározására.
Elektromos kapacitást általában kondenzátorokon mérünk, azonban két párhuzamosan futó vezeték között is lehet kapacitást mérni, mintha azok egy kondenzátor fegyverzetei lennének. A kapacitás jele C, mértékegysége farad. A vezetékek kapacitása a síkkondenzátorhoz hasonlóan a két vezeték méretétől, azok távolságától, valamint a köztük lévő szigetelőanyagtól függ, amely az alábbi képlettel írható fel:
C = Ε × (A / d)
Ahol “Ε” a szigetelő anyag relatív dielektromos állandója, “A” a kondenzátor lemezeinek felülete, “d” a lemezek távolsága.
A kapacitás tehát egyenesen arányos a felülettel, jelen esetben a vezetékek hosszával. Vagyis minél hosszabbak a vezetékek, annál nagyobb lesz a kábel kapacitása. Ilyen alapon megállapítható, hogy a belső vezetékek szakadása a kábel végeitől milyen távolságra következett be. A kapacitást megmérhetjük például egy erre alkalmas multiméterrel.
Az általam használt műszer nem egy drága darab.
Típusa: UNI-T UT-131 multiméter
Csak halkan jegyzem meg, hogy a mérendő kábelek kapacitása a mérési tartomány alatt van, de a mérés valamennyire mégis működik.
- Mérési tartomány: 2 nF (2.000 pF) – 2 mF
- Pontosság: ±(3 % + 5)
A méréshez a kábelben legalább 2 belső vezetéknek kell lennie. A mérés szempontjából nem számít, hogy csak az egyik vezeték szakadt-e el, vagy mindkettő. A példákban feltételezzük, hogy a kábelben csak egy helyen vannak elszakadva a belső vezetékek.
A kábel két végét [A]-val és [B]-vel jelöltem. Az [A] és [B] végpont közötti távolság, vagyis a kábel teljes hossza ismert, amit [L]-lel jelöltem. A szakadás valahol [A] és [B] között van. Az [A] végpont és a szakadás közötti ismeretlen távolság legyen [a], a szakadás és a [B] végpont közötti ismeretlen távolság legyen [b]. A kérdés az, hogy hol van a szakadás, hány centire van [A] illetve [B] végpontokól, mekkora az [a] illetve [b] távolság?
Hogyha nem ismerem a kábel méterenkénti kapacitását…
- ehhez a módszerhez ismerni kell a kábel teljes hosszát,
- a kábel midnkét végén meg kell mérni a kapacitást,
- nem szükséges tudni a kábel méterenkénti kapacitását
Hogyha nem ismerem a kábel típus méterenkénti kapacitását, akkor megmérhetem a kapacitást mindkét végpont két belső vezetéke között, és ez a két kapacitás érték úgy fog aránylani egymáshoz, mint a szakadásnál elválasztott kábel két felének hossza:
Ca / Cb = a / b
Nézzük egy valós példát. Adott egy Shure SRH 440 típusú fejhallgató. A fejhallgatót azért hozták be javításra, mert a jobb oldala nem szólt. Ez egy cserélhető kábeles fejhallgató. Először a főkábel alsó és felső csatlakozójának érintkezőit mértem egymáshoz képest a multiméter szakadásvizsgáló funkciójával. Egyik vezetékben sem volt szakadás. Azt is megállapítottam, hogy a jobb oldali hangszóró ép, viszont a fejpánt kábelben futó mindkét belső vezeték elszakadt. A fejpánt kábelt kicseréltem. Most kipróbálhatom ezt a számomra új módszert a sérült kábelen. A kábel mindkét vége meg van blankolva, a vezetékek végei elő vannak ónozva. Vajon meg tudom állapítani a sérülés helyét anélkül, hogy szétvágnám a kábelt?
Mivel a kábel típus méterenkénti kapacitását nem ismerem, viszont mindkét végpontján tudok kapacitást mérni, ezért ezt a módszert fogom alkalmazni.
A kábel [A] végpontján a két belső vezetéke között mért kapacitás: Ca = 0,085 nF = 85 pF
A kábel [B] végpontján a két belső vezetéke között mért kapacitás: Cb = 0,010 nF = 10 pF
100% = 85 pF + 10 pF = 95 pF
1% = 85 pF / 100 = 0,95 pF
A kábel teljes hossza: 71 cm
100% = 71 cm
1% = 71 cm / 100 = 0,71 cm
85 pF / 0,95 pF = 89,47 %
a = 89,47 × 0,71 cm = 63,52 cm
10 pF / 0,95 pF = 10,52 %
b = 10,52 × 0,71 cm = 7,46 cm
Vagyis a szakadás [B] végponthoz esik közelebb, attól 7,46 cm távolságra van.
A mérés egész pontosra sikeredett, ugyanis valóban látható egy sérülés a kábel burkolatán [B] végponttól 8,3 cm távolságra.
Hogyha ismerem a kábel méterenkénti kapacitását…
- ehhez a módszerhez ismerni kell a kábel méterenkénti kapacitását,
- elegendő a kábel egyik végén megmérni a kapacitást,
- nem szükséges tudni a kábel teljes hosszát
Hogyha ismerem az adott kábel típus méterenkénti kapacitását, akkor a mérést elég a kábel egyik végén elvégezni, a végpont két belső vezetéke között.
Hogyha nem ismerem az adott kábel méterenkénti kapacitását, akkor azt meg tudom mérni egy ép kábelszakaszon. Például egy Neotech KE-01 (tipikus fülhallgató kábel) kábelből levágott 1 m hosszú kábeldarab egyik végpontján a két belső vezeték között mért kapacitás, vagyis a kábel méterenkénti kapacitása 0,192 nF.
- A kábel kapacitása 0,192 nF = 192 pF / méter
- A kábel kapacitása 1,92 pF / centiméter
- A kábel kapacitása 0,192 pF / milliméter
Hogyha elosztom a kábel egyik végpontjának két belső vezetéke között mért kapacitást a kábel típus centiméterenkénti kapacitásával, akkor közelítőleg megkapom, hogy a szakadás hány centire van a végponttól:
A kábel egyik végpontján a két belső vezetéke között mért kapacitás:
0,060 nF = 60 pF
A kábel centiméterenkénti kapacitása:
1,92 pF
60 pF / 1,92 pF = 31,25 cm
Ehhez képest a mért kábeldarab a valóságban 25 cm hosszú volt, vagyis a mérési eredmény nem pontos.
Egyébként létezik más módszer is a sérülés helyének pontos meghatározására, ami költségesebb, viszont 100%-ban megbízható, a sérült kábel röntgen vizsgálata: Fejhallgató kábelek röntgenvizsgálata
Ma az első javítás alanya egy AKG K612 Pro nyitott kialakítású stúdió fejhallgató volt. A fejhallgató jobb oldala nem szólt. Ennél a típusnál első körben mindig a belső vezetékekre kell gyanakodni. Ezeken a fejhallgatókon a hangszóró körüli rész a fülpárnával együtt két tengely mentén vertikálisan és horizontálisan is “billeg”, hogy kényelmesen illeszkedjen az ember fejére. Idővel ettől a billegő mozgástól szoktak leszakadni a belső vezetékek, amik a hangszórót a fejpánttal összekötik. A vezeték általában a forrasztásnál szakad le, mivel a forrasztott része a leginkább rugalmatlan.
Mielőtt elkezdtem a munkát, kicseréltem az asztalon az elkoszolódott papír alátéteket. Egy fém tálcán dolgozom, amire négy darab A4 méretű kemény lapot helyezek. Előtte a papírlapokat összefogom és ollóval lekerekítem az egyik sarkukat. A papírok tetejére egy fa vágódeszkát helyezek. Ennek nem árt a lecsöppenő forrasztó ón, a vágás, fúrás-faragás. A deszka a forrasztó olajtól tűnik koszosnak. A kényesebb munkadarabok alá teszek még egy félbehajtott A4-es nyomtatólapot is. A tálcán a legalapvetőbb felszereléseim vannak: forrasztó ón és forrasztó olaj, csipesz, csillag csavarhúzó, lapos csavarhúzó, kombinált fogó, rádiós fogó, sniccer.
Az AKG K612 Pro fejhallgató szétszereléséhez a lyukacsos fedlapot óra járásával ellentétes irányba kell forgatni. Egy kellően hegyes csipesszel be lehet nyúlni a szélső lyukakba, azzal könnyebben el tudjuk forgatni a fedlapot.
A három műanyag rögzítő pöcökre nagyon kell vigyázni, mert ha letörnek, utána már csak ragasztani lehet az alkatrészt, amit következő alkalommal még nehezebb lesz sérülésmentesen szétszedni!
A két csavar kicsavarozása után finoman lepattintható a műanyag borítás, ami két oldalt műanyag pöckökkel rögzül az alsó részhez. A fejpántnál célszerű alányúlni egy lapos csavarhúzóval.
Szétszerelés után már látszik is, hogy a fehér színű vezeték szakadt le a hangszóró negatív érintkezőjéről. Bár a gyári vezeték erősebb, mint a manapság fejhallgatókhoz használatos zománc szigetelésű elemi szálakból sodort vezeték, viszont merevebb is, nem annyira hajlékony. Illetve az sem használ neki, ha nagyon ki van centizve a hossza és nincs ráhagyás.
A javítás lényege, hogy a gyári vezetékeket picivel hosszabb és hajlékonyabb vezetékekre cserélem azt remélve, hogy az így elkészített javítás tartósabb lesz, mintha egyszerűen csak visszaforrasztanám a leszakadt vezetéket.
A kapcsolat űrlapon keresztül is kérhet előzetes árajánlatot, | Árajánlatkérés |
Javítás munkadíj: Belső vezeték csere fejhallgatón | 7.000 forint |
Megjavítottam egy AKG K501 fejhallgatót, aminek a törésgátlói szemmel láthatóan leszakadtak a kábel tetejét, illetve a jack dugó tövében is. A fejhallgató jobb oldala nem szólt. A javítás során kicseréltem a felső törésgátlót, a jack dugót, valamint jobb oldalon a belső vezetékeket is.
A fejhallgató bal oldalán, ahol a kábel a fejhallgató részbe csatlakozik, leszakadt a törésgátló, és a kábel burkolatából kilátszódtak a színes belső vezetékek.
A sérült törésgátló cseréjéhez szét kell szedni a fejhallgató bal oldalát. A rögzítő csavart az arany színű K•501 feliratú lemezke alá rejtették. A lemezke ragasztva van, szikével szépen alá lehet nyúlni, és többnyire még vissza is lehet ragasztani a helyére.
A csavar kicsavarozása után finoman lepattintható a műanyag borítás, ami két oldalt műanyag pöckökkel rögzül az alsó részhez. A fejpántnál célszerű alányúlni egy lapos csavarhúzóval.
A kábelt levágtam a törésgátló tövében. A törésgátló pótlására egy rugalmas szilikon csövet használtam, amit az eredeti törésgátlónak megfelelő hosszúságúra vágtam. A javításhoz használt szilikon csöveket rendszerint a Bondex Szilikontechnikai Kft-től szerzem be. A kábelt átfűztem az új törésgátlón. Annyi kábelt hagytam a törésgátló után, amekkora a leghosszabb belső vezeték, a sárga színű vezeték hossza volt eredetileg. A törésgátlót egy fém kapoccsal (gemkapoccsal) rögzítettem. A kapocs meggátolja a törésgátló és egyben a kábel kicsúszását is. Ezt követően a törésgátlón átdugott kábelről eltávolítottam a külső burkolatot, aztán megblankoltam és előónoztam a belső vezetékek végeit.
A belső vezetékeket egyesével a korábban levágott kábel belső vezetékeinek helyére forrasztottam. A forrasztások előtt mindig kenek az adott forrasztási pontra TS 560 forrasztó olajat. A forrasztó olajjal sokkal könnyebb dolgozni, az ón gyorsabban és egyenletesebben felfut a felületre. Itt kifejezetten fontos a vezetékek előónozása, illetve a forrasztó olaj használata, mivel a fejpánt könnyen elvonja a hőt a pákától, a vezetékek szigetelése viszont hamar elkezd olvadni.
Eredetileg van egy fehér színű belső vezeték a bal oldali hangszóró negatív érintkezője, valamint a fejpánt egyik forrasztási pontja között, ami a jobb oldali hangszóró negatív érintkezőjéhez vezet. Ezt előrelátó módon kicseréltem egy hajlékonyabb típusú vezetékre.
A jack dugó tövében hasonló módon leszakadt a törésgátló, mint a kábel felső részén, ezért a jack dugót is kicseréltem. A javításhoz egy adapteres csatlakozót használtam, ami egy csavarmenetes adapter segítségével 3.5 mm-esről 6.3 mm-es átmérőjűre bővíthető, ezáltal a fejhallgatót erősítőhöz is csatlakoztathatjuk. Ami a bekötést illeti, a fehér vezeték a negatív, a sárga vezeték a bal hangcsatorna, a piros vezeték pedig a jobb hangcsatorna.
A fejhallgató jobb oldala azonban a felső törésgátló és a jack dugó cseréje után sem szólt. Ugyanis ahogy ennél a modellnél várható volt, az egyik belső vezeték leszakadt a helyéről, ami a jobb oldal szétszerelésekor rögtön látszott.
A fejhallgató jobb oldalán mindkét belső vezetéket kicseréltem a gyárinál picivel hosszabb és hajlékonyabb vezetékekre.
A kapcsolat űrlapon keresztül is kérhet előzetes árajánlatot, | Árajánlatkérés |
Javítás munkadíj: Csatlakozó csere fejhallgatón | 6.000 forint |
Csatlakozó: Átalakítós jack dugó 3.5 mm vagy 6.3 mm | 2.500 forint |
Javítás: Kábel javítás fejhallgatón | |
Összesen: | 8.500 forint |
A leggyakoribb javítás a csatlakozó csere. Hogyha a gyári csatlakozó érintkezési hibás lesz, elferdül vagy eltörik, leszakad a kábelről, akkor azt egy azonos típusú, de szerelhető kivitelű csatlakozóval pótoljuk a javítás során. Ehhez ismernünk kell a helyes bekötést, vagyis hogy az egyes vezetékeket az új csatlakozó mely érintkezőihez forrasszuk.
A gyakorlatban legtöbbször már ismerem az adott modell bekötését, vagy a vezetékek színei alapján statisztikai alapon megtippelem, majd teszteléssel ellenőrzöm a munkámat. Most viszont azt szeretném Nektek bemutatni, hogy a helyes bekötés miként állapítható meg műszeres mérések útján.
A következő példákban a munkám során leggyakrabban előforduló csatlakozó típust és bekötési szabványt fogjuk alapul venni. Ez a 3.5 mm-es tüskeátmérőjű 4 pólusú (TRRS) jack dugó CTIA szabvány szerinti bekötése. A mikrofonos fejhallgatók és fülhallgatók illetve headsetek kombinált jack dugóján 4 érintkező található, ami a bal és a jobb hangcsatorna jelén kívül a mikrofon jelét is továbbítja.
A kábelben általában a csatlakozó 4 érintkezőjének megfelelően 4 belső vezeték található, viszont a hangcsatornák és a mikrofon negatív vezetéke néha csak a csatlakozónál kerül közösítésre, a kábelben még különálló vezetékekként futnak. Tehát a legrosszabb esetben is legfeljebb 6 vezetékkel lehet dolgunk.
Helyes bekötés ismerete
A bekötés ismerete kétféle dologra vonatkozik:
- Ismernünk kell az adott csatlakozó típus általános bekötését, avagy a felhasználási területnek megfelelő szabvány szerinti bekötését. Vagyis tudnunk kell, hogy a csatlakozó egyes érintkezőinek mi a funkciója.
- Ismernünk kell az adott modell vezetékeinek szín szerinti bekötését. Vagyis tudnunk kell, hogy az egyes vezetékeknek mi a funkciója.
Ezen ismeretek birtokában funkciójuk szerint összepárosíthatjuk a vezetékeket a csatlakozó megfelelő érintkezőivel, vagyis tudni fogjuk, hogy az egyes vezetékeket a csatlakozó mely érintkezőihez forrasszuk.
Műszeres mérés multiméterrel
Csatlakozók és vezetékek műszeres méréséhez egy egyszerű multiméter szakadásvizsgáló, illetve ellenállás mérő funkcióját használjuk. A mérést minden esetben két mérési pont között végezhetjük el.
SzakadásvizsgálóA szakadásvizsgáló funkció úgy működik, hogyha a két mérési pont között van érintkezés, akkor a multiméter sípol, de ha a két mérési pont között nincs érintkezés, akkor nem sípol. |
Ellenállás mérőAz ellenállás mérő funkció úgy működik, hogy a műszer a két mérési pont közötti ellenállás értékét megjeleníti a kijelzőn. Az újabb műszereken a méréshatár beállítás automatikus. |
Példánkban egy ismeretlen fejhallgató kábelében az alábbi színű belső vezetékeket találtuk: zöld, piros, kék, fehér
Ezen kívül tudjuk, hogy a 3.5 mm-es tüskeátmérőjű 4 pólusú (TRRS) jack dugó
CTIA szabvány szerinti bekötése az alábbi:
PIN-1 | bal hangcsatorna pozitív |
PIN-2 | jobb hangcsatorna pozitív |
PIN-3 | bal hangcsatorna negatív, jobb hangcsatorna negatív, mikrofon negatív |
PIN-4 | mikrofon pozitív |
Vezetékek mérése szakadásvizsgálóval a csatlakozóhoz képest
Hogyha a csatlakozó érintkezési hibás, akkor többnyire csak az egyik vezeték sérült vagy szakadt, az összes többi ép és mérhető, így kizárásos alapon végül a sérült vezeték funkcióját is megállapíthatjuk.
Először is levágjuk a csatlakozót a kábelről úgy, hogy maradjon rajta annyi kábel, amin a mérést elvégezhetjük. A csatlakozón hagyott kábelt megblankoljuk, vagyis eltávolítjuk a külső burkolatát, majd a méréshez megónozzuk a belső vezetékek végeit. A csatlakozó érintkezői és a vezetékek végei között mérünk érintkezést a multiméter szakadásvizsgáló funkciójával. Vezetékek mérésekor célszerű rugós mérőcsipeszt használni, amit rácsíptethetünk a vezeték végére.
Sorban végigmegyünk a csatlakozó érintkezőin, egyszerre csak egy érintkezőt mérünk. A mérés során a kiválasztott érintkező lesz az egyik mérési pont, tehát hozzáérintjük a multiméter egyik mérőzsinórjának mérőcsúcsát. A másik mérőcsúcsot minden vezetékhez egyesével hozzáérintjük, vagyis megmérjük, hogy van-e érintkezés a kiválasztott érintkező és az adott vezeték között. A mérésekről célszerű készíteni egy egyszerű vázlatot.
fekete mérőzsinór | piros mérőzsinór | szakadásvizsgáló |
---|---|---|
PIN-1 | zöld vezeték | nem sípol |
PIN-1 | piros vezeték | sípol |
PIN-1 | kék vezeték | nem sípol |
PIN-1 | fehér vezeték | nem sípol |
PIN-2 | zöld vezeték | nem sípol |
PIN-2 | piros vezeték | nem sípol |
PIN-2 | kék vezeték | * nem sípol |
PIN-2 | fehér vezeték | nem sípol |
PIN-3 | zöld vezeték | sípol |
PIN-3 | piros vezeték | nem sípol |
PIN-3 | kék vezeték | nem sípol |
PIN-3 | fehér vezeték | nem sípol |
PIN-4 | zöld vezeték | nem sípol |
PIN-4 | piros vezeték | nem sípol |
PIN-4 | kék vezeték | nem sípol |
PIN-4 | fehér vezeték | sípol |
Az érintkezést mutató méréseket kiemelve az alábbi eredményt kapjuk:
PIN-1 | piros vezeték |
PIN-2 | * egyik sem |
PIN-3 | zöld vezeték |
PIN-4 | fehér vezeték |
* Mivel a PIN-2 érintkezővel egyik vezeték sem érintkezett, illetve a kék vezeték egyik érintkezővel sem érintkezett, kizárásos alapon feltételezhető, hogy PIN-2 érintkezőhöz a kék vezeték tartozik.
A mérési eredmény tehát a következő:
PIN-1 | bal hangcsatorna pozitív | piros vezeték |
PIN-2 | jobb hangcsatorna pozitív | kék vezeték |
PIN-3 | bal hangcsatorna negatív, jobb hangcsatorna negatív, mikrofon negatív |
zöld vezeték |
PIN-4 | mikrofon pozitív | fehér vezeték |
Így már rá tudjuk forrasztani az új csatlakozót a fejhallgató kábelére a műszeres méréssel meghatározott bekötés alapján.
Vezetékek mérése ellenállás mérővel egymáshoz képest
Törött vagy hiányzó gyári csatlakozó esetén a csatlakozóhoz képest nem tudjuk kimérni a vezetékeket. Ilyenkor a vezetékeket csak egymáshoz képest tudjuk mérni. Ehhez a multiméter ellenállás mérő funkcióját fogjuk használni. Az ellenállást két mérési pont között mérhetjük meg úgy, hogy a mérési pontokhoz hozzáérintjük a műszer két mérőcsúcsát. A méréshez a vezetékeket minden lehetséges kombinációban össze kell párosítani egymással.
Ennél a mérésnél a fekete mérőzsinór a multiméter COM csatlakozójába van bedugva. A piros mérőzsinór a multiméter jobb oldali csatlakozójába van bedugva, amihez többek között az ellenállás mérő funkció is tartozik. Vezetékek mérésekor célszerű rugós mérőcsipeszeket használni, amit rácsíptethetünk a vezetékek végeire.
Minden vezeték párt mindkét irányban meg kell mérni, amit a mérőzsinórok felcserélésével tehetünk meg. Ez az elektret mikrofon miatt érdekes, ami polaritáshelyes mérés esetén a névleges impedanciájáhos közeli értéket fog adni, míg fordított polaritással történő mérés esetén annál alacsonyabb értéket fog adni.
fekete mérőzsinór | piros mérőzsinór | ellenállás |
---|---|---|
piros vezeték | kék vezeték | 34,3 ohm |
kék vezeték | piros vezeték | 34,1 ohm |
piros vezeték | zöld vezeték | 17,8 ohm |
zöld vezeték | piros vezeték | 17,9 ohm |
piros vezeték | fehér vezeték | 1.346 ohm |
fehér vezeték | piros vezeték | 819 ohm |
kék vezeték | zöld vezeték | 18 ohm |
zöld vezeték | kék vezeték | 18 ohm |
kék vezeték | fehér vezeték | 1.346 ohm |
fehér vezeték | kék vezeték | 819 ohm |
zöld vezeték | fehér vezeték | 1.332 ohm |
fehér vezeték | zöld vezeték | 803 ohm |
Mérési eredmények kiértékelése
A mérési eredmények között találunk két egymáshoz, illetve a hangszórók névleges impedanciájához közeli értéket, melyek ráadásul a mérés polaritásától független értékek. A piros-zöld vezetékek (17,8 ohm), illetve a kék-zöld vezetékek (18 ohm) között közel azonos ellenállás értékek mérhetőek, vagyis ezek lehetnek a hangszórók ellenállásai. Mivel a zöld vezeték az, ami mindkét mérésben szerepel, ez lehet a hangszórók közös negatív pólusa, míg a piros vezeték és a kék vezeték a hangszórók pozitív pólusai (bal és jobb hangcsatorna):
fekete mérőzsinór | piros mérőzsinór | ellenállás |
---|---|---|
piros vezeték | zöld vezeték | 17,8 ohm |
zöld vezeték | piros vezeték | 17,9 ohm |
kék vezeték | zöld vezeték | 18 ohm |
zöld vezeték | kék vezeték | 18 ohm |
Ezek alapján a hangszórók pozitív pólusai között, vagyis a piros-kék vezetékek (34,5 ohm) között a sorba kötött hangszórók eredő ellenállását kell kapjuk. Sorba kötött hangszórók esetén az eredő ellenállás a két hangszóró ellenállásának összege, vagyis 17,8 ohm + 18 ohm = 35,8 ohm. Ehhez a mért értékek közül valóban a 34,3 ohm (illetve 34,1 ohm) áll a legközelebb:
fekete mérőzsinór | piros mérőzsinór | ellenállás |
---|---|---|
piros vezeték | kék vezeték | 34,3 ohm |
kék vezeték | piros vezeték | 34,1 ohm |
A mikrofon negatív vezetéke ugyan az lesz, mint a hangszórók negatív vezetéke, vagyis a zöld vezeték. Pozitív pólusa pedig kizárásos alapon a fehér vezeték lesz.
Az elektret mikrofonok hosonlóak a kondenzátor mikrofonokhoz. A mikrofonnak polaritása van. Más-más ellenállás értéket kapunk, hogyha a mérőérintkezőket felcseréljük. A műszer mérőárama egy kondenzátorhoz hasonlóan feltölti a mikrofont, az ellenállása eközben nő. Amikor teljesen feltöltődött, akkor “végtelen” ellenállás mérhető rajta.
fekete mérőzsinór | piros mérőzsinór | ellenállás |
---|---|---|
zöld vezeték | fehér vezeték | 1.332 ohm |
fehér vezeték | zöld vezeték | 803 ohm |
A további mérések, melyekben a mikrofon pozitív pólusa, vagyis a fehér vezetéke szerepel, a mikrofon és a vele sorba kötött egyik hangszóró eredő ellenállását mutatják, a mikrofont polaritás helyesen illetve fordított polaritással mérve. Sorba kötött ellenállások eredő ellenállása a két ellenállás összege, vagyis
17,8 ohm + 1.332 ohm = 1.349,8 ohm, ami helyett 1.346 ohm-ot mértünk, illetve
17,9 ohm + 1.332 ohm = 1.349,9 ohm, ami helyett 1.346 ohm-ot mértünk.
A mérési eredmények tehát nagyságrendileg stimmelnek a számítások alapján is.
fekete mérőzsinór | piros mérőzsinór | ellenállás |
---|---|---|
piros vezeték | fehér vezeték | 1.346 ohm |
fehér vezeték | piros vezeték | 819 ohm |
kék vezeték | fehér vezeték | 1.346 ohm |
fehér vezeték | kék vezeték | 819 ohm |
Kis mértékű eltérések a műszer pontatlanságából, a mérés hibájából vagy a fejhallgató tökéletlenségéből is adódhatnak, a mérési eredmény szempontjából nincs jelentőségük.
Az, hogy melyik hangcsatornához melyik vezeték (és hangszóró) tartozik, a vezetékek műszeres mérésével általában nem határozható meg. Ehhez egy egyszerű tesztet kell elvégeznünk, amely során lejátszunk egy felvételt a fejhallgatón, miközben külön-külön ki- és bekapcsoljuk a hangcsatornákat.
A mérési eredmény tehát a következő:
PIN-1 | bal hangcsatorna pozitív | piros vezeték |
PIN-2 | jobb hangcsatorna pozitív | kék vezeték |
PIN-3 | bal hangcsatorna negatív, jobb hangcsatorna negatív, mikrofon negatív |
zöld vezeték |
PIN-4 | mikrofon pozitív | fehér vezeték |
Így már rá tudjuk forrasztani az új csatlakozót a fejhallgató kábelére a műszeres méréssel meghatározott bekötés alapján.