Nagyon fontos, hogy fejhallgató és fülhallgató javításhoz megfelelő minőségű alkatrészeket válasszunk. Itt elsősorban a szerelhető jack dugókra és egyéb csatlakozókra gondolok. Melyek a jó minőségű csatlakozó ismérvei és honnan ismerhetjük fel a rossz minőségűt?

A legtöbb elektronikai és híradástechnikai alkatrészboltban kérdés nélkül valami gagyi vackot nyomnak a kezünkbe, ha például egy jack dugót kérünk. Ez azért van, mert a vásárlók nagy része ezeket az olcsó alkatrészeket keresi, és az eladó általában nem vesződik azzal, hogy elmagyarázza, hogy a drágább miben jobb, hogy aztán az ár hallatán a laikus vásárló mégis az olcsó vacak mellett döntsön.

Azonban aki már megpróbált ezekkel a gagyi csatlakozókkal dolgozni, az tudhatja, hogy lehet ő akármilyen ügyes, a rossz minőségű alkatrésszel csak kínlódni fog, és a javítás sem lesz elég tartós. Az ilyen alkatrész ára végső soron kidobott pénz. Aki pedig jó minőségű alkatrészeket használ, az azt fogja tapasztalni, hogy sokkal könnyebb velük a munka, és az eredmény is megfelelő lesz. Ezt az egészet nem szeretném az árra kihegyezni, de általánosságban elmondható, hogy amit a hazai boltokban 100 forintért, vagy annál olcsóbban árulnak, az valamilyen szempontból nem megfelelő, mert egy jó dugó legalább 500 vagy inkább 1.000 forint körüli összegbe kerül. Az alábbiakban bemutatok néhány jack dugó típust, melyeket messziről el kell kerülni, és mutatok helyettük pár jó minőségű alternatívát is.

Rossz minőségű jack dugók

• A fekete műanyag házas dugó nagyon elterjedt és emellett nagyon gyatra is. A kábelt rögzítő fém kapocs túl lágy és túl kicsi. Kézzel is könnyen meghajlítható, a legtöbb kábelt át sem éri rendesen. A dugónak összecsavaráskor nincs végállása, nem szorul meg, amikor a belseje egy síkba kerül a dugó házával. A törésgátlója szintén műanyagból készült, ezért nem elég rugalmas.
• Az ezüst és arany színű fémházas, rugós törésgátlós dugók ránézésre már jobbak, de a látszat csal. A dugó belső kialakítása ugyan olyan rossz, mint a műanyag változaté. Az érintkező tüskék közötti műanyag gyűrűk megmunkálása nem elég precíz, amiatt az érintkezők beakadhatnak és beletörhetnek az aljzatba.
• A másik kerülendő dolog az olyan apró dugók Kínából, melyek nem nagyobbak a gyári dugóknál, ránézésre elég esztétikusak, ezekhez képest az általunk használt dugók “bumszlik”. Viszont ezekből a kis dugókból hiányzik a kábelt rögzítő kapocs. A kábelt rosszabb esetben csak a forrasztás tartja, esetleg ragasztó vagy egy rákötött csomó akadályozza meg a kicsúszását. Éppen ezért az ilyen dugókkal megjavított eszközök nagyon hamar tönkremennek.

Jó minőségű jack dugók

A Fejhallgató Szervizben szinte minden beszerezhető típust kipróbáltunk, és a tapasztalataink alapján gondosan válogattuk össze a fejhallgatók és fülhallgatók javításához használatos csatlakozók körét.

Kizárólag olyan alkatrészekkel dolgozunk, melyek megfelelő minőségűek. Az Amphenol és a Lumberg márkájú alkatrészek nagyon jók. Kapható monó és sztereó kivitelű jack dugó, ezek 3.5mm-es vagy 6.3mm-es tüskeátmérőjűek. Előbbi az általános méret telefonhoz, számítógéphez, otthoni használatra. Utóbbi erősítőhöz, komolyabb hangtechnikához használatos. Ezekben a dugókban az a közös, hogy a kábel rögzítő kapocs mindben megfelelő méretű és jó erős, a törésgátló kellően rugalmas, az érintkező megmunkálása precíz.

A Fejhallgató Szervizben legtöbbször használt “sztenderd” jack dugót Kínában gyártják, és attól különleges, hogy minőségben felveszi a versenyt a Németországban vagy Ausztriában gyártott alkatrészekkel. A dugó házát átalakítjuk, egy törésgátló szilikon borítást teszünk rá. A dugó háza az érintkező tüske tövében vékonyított, vagyis ez egy “slim” dugó, ezáltal a legtöbb telefontokba is belemegy. Headsetes kivitelben is gyártják, tehát mikrofonos eszközök javításához is jó.

Speciális jack dugók

Léteznek valamivel speciálisabb jack csatlakozók is szerelhető kivitelben, például van átalakítós, ami egy rácsavarható adapter segítségével 3.5mm-esről 6.3mm-es tüskeátmérőjűvé alakítható. Van olyan is, ami külső vagy belső csavarmenetes, ezáltal masszívan rögzíthető a hozzá tartozó aljzathoz. Gyártanak kifejezetten vastag kábelhez való dugót is, még 3.5mm-es tüskeátmérővel is. Azt gondolhatnánk, hogy a 4 pólusú avagy headsetes jack dugó nem nagy szám, de csak kevés jó minőségű kivitel létezik belőle.

Ezeket a csatlakozókat használjuk a Fejhallgató Szervizben

A forrasztó olaj segítségével szebben és könnyebben abszolválhatunk mindenféle forrasztási munkánkat. Ez a hasznos szer arra való, hogy a forrasztó ón könnyebben rátapadjon a forrasztandó felületre és egyenletesen elterüljön rajta, éppen ezért folyósító szernek is nevezik. A forrasztó olaj a fejhallgatók és fülhallgatók speciális vezetékeinek előónozásához szinte elengedhetetlen. A javítás forrasztó olaj nélkül sem lehetetlen, de sokkal nehezebb, és a forrasztások nélküle nem lesznek megfelelő minőségűek.

Mi az olajat körömlakkos üvegcséből használjuk, és annak a rövidre vágott ecsetjével kenjük fel a felületre. Az üvegcsét érdemes egy alátéttel ellátni, hogy az asztalunk ne legyen olajos, valamint érdemes valami nehezéket tenni az aljára, hogy ne boruljon ki. A forrasztó olaj használatát és ezt a praktikát egy műszerész ismerősöm mutatta meg nekem szervizes pályám kezdetén, azóta is hálás vagyok neki!

A fejhallgatók kábelének belső vezetékei szinte minden típusnál azonos felépítésűek, a gyártók zománcozott rézszálakból összesodort vezetékeket alkalmaznak. Mi a szervizben szintén ilyen kábelt használunk a javításokhoz. Az ilyen vezetékek nagyon vékonyak és viszonylag rugalmasak, leginkább a litze huzalra hasonlítanak. Minden elemi szál külön szigetelt, ezért mindig célszerű előónozni.

A munkát a blankolással, vagyis a kábel burkolatának eltávolításával kezdjük. A blankolást végezhetjük sniccerrel vagy blankolófogóval is. A blankolást akkor csináltuk jól, ha a belső vezetékek sértetlenek maradtak és a különböző színű vezetékek nem keveredtek össze. A vezetékek végét érdemes az ujjunkkal megsodorni, hogy az elemi szálak ne álljanak szét.

A forrasztáshoz le kell olvasztani a szigetelést pár milliméter hosszan. Be kell kenni a vezeték végét forrasztó olajjal (bele is márthatjuk), majd a páka hegyén egy kis óncseppet kell képeznünk, hogy beledugjuk a vezeték végét pár másodpercre. Ez a módszer vésőheggyel és tűheggyel is működik. A vezeték végét tartsuk enyhén felfelé, hogy a megolvasztott szigetelés lentebb folyhasson. Amikor látjuk, hogy a szigetelés lefolyt és összegyűlt az óncsepp alján, akkor kihúzhatjuk a vezetéket. Ellenőrizzük, hogy minden oldalról sikerült-e szépen beónoznunk. Ha csatlakozót cserélünk, akkor nem csak a vezetékekre, de a csatlakozó forrasztási felületeire is kenjünk az olajból.

A Fejhallgató Szervizben a TS 560 nevezetű forrasztó olajat használjuk a javításokhoz. Ez egy savmentes folyósító szer. A forrasztó olaj szinte minden elektronikai alkatrészboltban beszerezhető.

A vezetékes fejhallgatók és fülhallgatók kábelén általában 3.5mm-es tüskeátmérőjű jack dugó található. A fejhallgatók és fülhallgatók sajnos érzékeny holmik, könnyen megsérülnek, de a vezetékes hibák többnyire javíthatóak. A leggyakrabban fellépő hibajelenség a kontakthiba, amikor a dugó tövében megsérül a kábel egyik vezetéke, és a hang a kábel mozgatására elmegy vagy épp visszajön. Ezen kívül maguk a csatlakozók is gyakran megsérülnek fizikai behatás következtében, például ha bedugott állapotban megrántják a kábelt. Ilyenkor a dugó elferdül vagy eltörik, néha pedig a dugó érintkező tüskéje vagy az érintkezők közötti műanyag gyűrűk kopnak el. A felsorolt esetek mindegyikére ugyan az a megoldás: a jack dugót ki kell cserélni.

A jack dugó csere egy viszonylag egyszerű és gyakori javítás, de nagyon fontos, hogy a megfelelő szerszámok birtokában és csakis jó minőségű alkatrésszel végezzük el, máskülönben az eredmény nem lesz kellően tartós. A kábel kontakthibája esetén azért szükséges a csatlakozó cseréje, mert a sérült kábelrész kivágása után a gyári dugót nem lehetséges visszarakni, mivel az nem szerelhető kivitelű, vagyis rá van öntve a kábelre és nem lehet szétszedni. Ezzel szemben a szerelhető kivitelű jack dugókat kifejezetten javításhoz és audió kábelek készítéséhez gyártják, többször is felhasználhatóak.

Alap esetben ezt a fajta csatlakozót használjuk a javításhoz, mert jó minőségű. Most már többféle színben is kérhető. A szilikon borítás lehet fekete, piros, fehér, sárga és zöld. A szilikon borítás törésgátlóként funkcionál, vagyis egy rugalmas átmenetet képez a kábel és a csatlakozó fém háza között, hogy a kábel használat közben ne törjön meg éles szögben. A dugó háza fémből készült, az érintkező tüske aranyozott. Létezik sima sztereó és headsetes kivitel is, előbbi 3 érintkezős és csak hangátvitelre szolgál, utóbbi 4 érintkezős és a mikrofonos eszközökhöz való.

A szerelhető jack dugók jellemzően nagyobb méretűek a gyári dugóknál. Ez persze csak a jack dugó házára értendő, magában az érintkező tüskében nincs különbség, az szabványos méretű. Hogy mekkora a méretbeli különbség, az az alábbi fotón látható: balra egy általunk használt szerelhető kivitelű csatlakozó, középen egy nagyobbacska gyári dugó, jobbra egy apróbb dugó, ami szintén gyári.

A Fejhallgató Szervizben elég fejhallgatót és fülhallgatót javítottunk meg ahhoz, hogy összeállítsam az alábbi cikket, melyben szeretnék bemutatni néhány olyan fejhallgatót és fülhallgatót, amikhez a típusra jellemző meghibásodás, azaz típushiba társul. Fontos megjegyezni, hogy a típushiba nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott termék rossz minőségű, csupán van egy gyenge pontja, és ezek a hibák legtöbbször könnyen javíthatóak. Vannak általános hibák is, melyek típustól függetlenül előfordulnak, ilyen például a kábel elhasználódása, sérülése a jack dugó tövében.

Sennheiser HD 202 fejhallgató
Egyszerű, korrekt kis fejhallgató kétoldali kábellel. A felső részén gumi törésgátlók avagy kábel átvezetők vannak, ahol a kábel a fejhallgatóhoz csatlakozik. Ezek túl kemény anyagból készültek, emiatt szokott itt megtörni a vezeték. A javításhoz az Y elágazás alatt vágjuk el a kábelt, megfúrjuk a törésgátlót, és a sérült kábelrész kivágása után újból a hangszóróra forrasztjuk a vezetékeket.

AKG K518 fejhallgató
Népszerű típus, elég sokat hoznak be belőle. Ennél is a kábel szokott megsérülni a felső részen, ahol a fejhallgató részbe csatlakozik. A javítás során a fejhallgató mindkét oldalát szétszedjük, és 1-2 centivel megrövidítjük a kábelt, mindkét oldalon, hogy szimmetrikus legyen. Végül a vezetékeket visszaforrasztjuk a hangszórókra.

AKG K141 és más hasonló felépítésű stúdió fejhallgatók
Ennél a típusnál a fejpánt két fém részből áll, és kábel helyett ezek viszik át az audió jelet a jobb oldali hangszóróhoz. Ez alapvetően egy okos megoldás, ám a hangszórót és a fejpánt fém részét összekötő kábelek le szoktak szakadni a forrasztásnál, mert nem elég rugalmasak. A kábel a folyamatos apró mozgatásoktól fárad el, a mini XLR aljzatnál, tehát a bal oldalon is felléphet ugyanez a hiba. A belső kábelek cseréjével javítható.

Razer Kraken mikrofonos fejhallgató
Ennél a típusnál legtöbbször a fejpánton átmenő kábel szakad meg, amitől a jobb oldali hangszóró elnémul. A fejpánt kábel cseréjéhez szinte teljesen szét kell szedni a fejhallgatót, és a tartósság érdekében némi átalakítás is szükséges. A csuklópántnál illetve a méretállító résznél (ami elnyírja a kábelt) a fejpánton kívül vezetünk el egy új kábelt, ami a gyárinál vastagabb, ezáltal strapabíróbb lesz.

Bose “csikoskábeles” fülhallgatók, Sennheiser Momentum in-ear fülhallgató
A Bose füleseknél a kábel borítása rövid idő után több helyen is megkeményszik majd eltöredezik. A Sennheiser Momentumnál meg túl puha anyagból készül, emiatt sérülékeny. Miután a belső vezetékek szabaddá válnak, hamar elszakadnak. Ilyenkor csak teljes kábelcserével lehet javítani a fülest. Sima sztereó (mikrofon nélküli) kábelt tudunk rárakni, ami tartósabb a gyári kábelnél.

Melyik fejhallgatót válasszam?

Gyakran kérdezitek, hogy melyik típust ajánlom, milyen fejhallgatót érdemes vásárolni és melyek azok, amik hamarabb tönkremennek? Manapság rengeteg holmi van a piacon, árban is nagy a szórás, valóban nem könnyű kiválasztani a megfelelőt. Vásárláskor több dolgot is figyelembe kell venni, elsősorban azt, hogy milyen felhasználásra szánjuk a fülest. Mondok néhány példát a teljesség igénye nélkül:

Vannak zenehallgatásra kifejlesztett típusok, stúdió fejhallgatók, fülmonitorok. Ezek erőssége az, hogy nagyon jó minőségben, pontosabban széles frekvenciatartományban, ezáltal élethűen adják vissza a lejátszott hangokat. Itt az AKG és Sennheiser márkájú füleseket ajánlom, a Beats-et nem.

A lemezlovas avagy dj fejhallgatók jellemzően hangerőben és basszusban tudnak többet, ez is egy külön felhasználási terület. Itt a Technics-ek a beválósak, a Beats-ek nem bírják a strapát.

Sokan vannak a gamerek is, akik számítógépes játékra használnak mikrofonos fejhallgatót. Itt a Razer és Asus holmik ajánlottak, a Steelseries termékek nem.

Vannak még az “utazó hallgatók”, akik menet közben, például tömegközlekedésen szeretnének kikapcsolódni. Okostelefonhoz headsetes fülhallgató praktikus, mert van rajta mikrofon és vezérlőgombok telefonáláshoz. Ezeknél fontos szempont (lenne) a tartósság, strapabíróság. A bluetooth-os fülesek használata bizonyára kényelmesebb, a hibalehetőség is kevesebb, de összetettségük miatt ezeket néhány kivételtől eltekintve nem javítjuk.

Az idősebbek főleg vezeték nélküli fejhallgatókat hoznak be, vagy olyan hosszú kábeles típusokat, amit TV nézésre használnak, például AKG, Sennheiser, Sony és Philips modelleket. A vezeték nélküli típusok infrás vagy rádiófrekvenciás elven működhetnek, hangminőségük nem túl jó. Ezeknél az akkumulátort kell kicserélni néhány év elteltével.

Annak érdemes igazán jó minőségű, drága fejhallgatót vásárolnia, akinek jó a hallása, és valóban érzékeli a különbséget egy olcsóbb és egy drágább füles között. Legtöbbünknek sajnos nem annyira érzékeny a füle, számunkra egy általános felhasználásra szánt kényelmes füles is megteszi.