A Sennheisner HD 201 fejhallgatók kábele igencsak csúnyán tud kinézni, amikor a sok éves használat után a kábel külső burkolata egyszer csak megadja magát. A kábel burkolata több helyen felreped majd apró darabokban lepotyog a kábelről. Ilyenkor a színes belső vezetékek itt-ott kilátszódnak belőle. A fejhallgató talán még működik is, de így már nem húzza sokáig, mivel már nincs ami megvédje a vékony belső vezetékeket.

A Sennheisner HD 201 alapvetően egy egyszerű és megbízható fejhallgató, ugyanakkor nem túl drága modell, ezért a javíttatása nem feltétlenül gazdaságos. Másfelől viszont egy felújítást követően még évekig használhatjuk megszokott fejhallgatónkat.

Könnyű vele dolgozni. A műbőr bevonatú fülpárnákon van egy kemény alsó perem, ami be van pattintva a fejhallgatón található műanyag körmök alá. A fülpárnák alatt oldalanként négy csavar található. A hangszórók hátulját, illetve azok forrasztási pontjait egy ragasztott belső burkolat védi. A kábel cseréjéhez ezt nem feltétlenül kell megbontani. A kábel toldása a fejhallgató részen belül már elfogadható megoldás, azzal a feltétellel, ha gondoskodunk a kábel mechanikai rögzítéséről, hogy a forrasztások a toldásnál megfelelően tehermentesítve és szigetelve legyenek.

A Sennheiser HD 650 egy nyitott fejhallgató, akár referencia fejhallgatóként is használható, igazi audiofil modell. A nagy méretű velúr bevonatú fülpárnáknak köszönhetően kifejezetten kényelmes a viselése. A javítás során az érintkezési hibás HPSC csatlakozókat cseréltük a fejhallgató kábelén, illetve új fülpárnák is kerültek rá.

Ez egy cserélhető kábeles fejhallgató, a kábel a fejhallgatóhoz villás HPSC dugókkal csatlakozik. A kábel többnyire felül, ezeknek a HPSC csatlakozóknak a tövében szokott elhasználódni. A vékony belső vezetékek egy idő után elszakadnak a kábel folyamatos hajlítgatásától. De ez mit sem von le a fejhallgató értékéből, ez inkább természetes elhasználódásnak tekinthető, mintsem konstrukciós hibának. Mivel a fejhallgató kábele cserélhető, akár egy komplett új kábelt is vásárolhatunk hozzá, amit házilag is ki lehet cserélni, illetve a legtöbb esetben a sérült kábel is javítható. Mérlegelni kell, hogy melyik megoldás a gazdaságosabb.

A Sennheiser HD 407 fejhallgatók kábele jellemzően felül a törésgátlók tövénél fárad el. A kábel idővel érintkezési hibás lesz, vagyis a fejhallgató a kábel mozgatásakor recsegni fog.

Ennél a típusnál a gyári törésgátló anyaga nem túl rugalmas, ezért nem védi kellőképpen a kábel belső vezetékeit a hajlítgatástól, így azok előbb-utóbb elszakadnak. A belső vezetékek sérülése kívülről nem mindig látszik. Néha viszont még a kábel burkolata is kiszakad, ilyenkor a belső vezetékek láthatóvá válnak. Hogyha már az egész kábel elhasználódott, külső burkolata felkeményedett, akkor a fejhallgatót csak a kábel teljes cseréjével lehet javítani.

Behoztak javításra egy Sennheiser PX 200-II fejhallgatót. Ez esetben nem nagyon kellett keresgélni a hiba okát, mivel a gyári jack dugó sérülése jól látható volt. A javítás abból állt, hogy a sérült csatlakozót levágtam a kábelről és kicseréltem egy másikra. Az új csatlakozó az eredeti megfelelője, vagyis 3.5 mm-es sztereó jack dugó.

A hibás jack dugó levágásakor nagyjából 1-2 centit kell visszavágni a kábelből. A fejhallgató kábelek leggyakrabban a jack dugó tövében használódnak el, itt szakadnak el leghamarabb a belső vezetékek. Éppen ezért akkor is célszerű visszavágni a kábelt, hogyha annak még nem volt semmi baja.

A levágott csatlakozó helyére egy szerelhető kivitelű jack dugót lehet visszaforrasztani. A szerelhető kivitel azt jelenti, hogy az új csatlakozót a gyárival ellentétben szét lehet szedni és a fejhallgató kábel vezetékeit rá lehet forrasztani a dugó belsejében lévő forrasztási pontokra.

Az új csatlakozó felszereléséhez ismernünk kell a fejhallgató bekötését. Vagyis tudnunk kell, hogy melyik színű vezetéket melyik érintkezőhöz forrasszuk. Ennél a fejhallgatónál a kábelt megblankolva (vagyis a külső burkolat eltávolítása után) négy vezetéket láthatunk. A zöld színű vezeték a bal hangcsatorna pozitív pólusa, ami a bal oldali hangszóró pozitív pólusához megy, a piros színű vezeték a jobb hangcsatorna pozitív pólusa. A réz és a kék színű vezetékeket ugyan arra a forrasztási pontra kell majd forrasztani a csatlakozón, ezáltal össze lesznek közösítve, ezek ugyanis a két hangcsatorna negatív pólusai.

A fejhallgató kábel vezetékei általában rézből készülnek, zománc bevonatos elemi szálakból vannak összesodorva. Az ilyen típusú vezetékek forrasztása kíván némi rutint. A vezetékeket célszerű előónozni, mielőtt a csatlakozóra forrasztjuk őket. A forrasztó állomáson nagyjából 300 Celsius fokra állítsuk be a hőmérsékletet. A vezetékek végeit kenjük be forrasztó olajjal, majd vegyünk fel a forrasztó páka hegyére annyi ónt, hogy egy kis csepp képződjön rajta. A vezetékeket egyesével mártsuk bele az óncseppbe. Addig tartsuk benne, amíg a zománc le nem olvad és fel nem fut rá a forrasztó ón. A vezetékek végeit elég 1-2 milliméter hosszan megónozni. Közben hogyha a pákáról elfogyott az ón, húzzuk le a tisztító szivacson és újból vegyünk fel rá forrasztó ónt. A pákahegy folyamatos tisztítása fontos, mivel nem akarjuk, hogy a vezetékekről leolvadt és megégett zománc ráragadjon a forrasztásainkra.